A tizedik nap reggele megerősített minket abban, hogy igazán jó döntést hoztunk, amikor szedtük a sátorfánkat. Új szállásunknak hála kipihenten és ami a legfontosabb szárazan ébredtünk. Az ablakon kitekintve rájöttünk, hogy nyaralásunk során elérkezett a második olyan nap, amikor főleg múzeum látogatásokat kell terveznünk.

Gond nem volt egy szál se, hiszen a környéken is rengeteg olyan látnivaló van, ami csak ránk VÁR.

Elsőként mindjárt itt van Fraknó vára, ami egykor az egyik legjelentősebb határvárnak épült. A XVII. század óta a kor leggazdagabb nemesi családjának az Esterházyak birtokában van.

A vár egyik legérdekesebb kiállítását az ősgalériát jártuk be, ahol rengeteg festményen keresztül ismerhetjük meg a 16-17 században felemelkedett hercegi dinasztia történetét. Az ősgalériák akkoriban nem voltak ritka jelenségek, a nemesi családok igyekeztek bizonyítani, hogy már az országalapításnál is jelentős személyek voltak. Mivel származásuk a 17. század előtt ismeretlen volt, a hézagokat igyekeztek izgalmas ősökkel kitölteni. Így lehetséges, hogy az Esterházy család ősi vonala egészen a honfoglalásig vezet vissza, sőt az ősök képei között Attilát is felfedezhetjük. Ha ez még nem lenne elég, az Esterházy család ősei között megtalálhatjuk III. Vlad Tepest, azaz Draculát is, akinek egyetlen egész alakos ábrázolása itt Fraknó várában található. 

Szinte teljesen a vár tövében található egy másik igazán izgalmas látványosság is a Reptilien Zoo Forchtenstein hüllő kiállítás. Már a kiállítás bejárata is elég beszédes.

Több száz hüllővel lehet találkozni békákkal, kígyókkal és gyík féleségekkel. Nagyon szimpatikus ötlet, hogy a legkisebb látogatóknak hordozható fellépő van odakészítve, hogy a magasabban lévő állatokat is láthassák.

 A kicsit könnyedebb látványosság egészen felvillanyozta a gyerekeket, a kocsiban végig arról beszélgettek, hogy melyik hüllő volt a legaranyosabb. 

Újra egy kicsit komolyabb vizekre evezve ellátogattunk az eisenstadti Esterházy kastélyba. 

Elsőként a Haydn kiállítást néztük meg, ami meglehetősen modern módon mutatta be a zenész munkásságát. Érdekes volt, ahogy a modern kori technikákkal szólaltatták meg Haydn muzsikáját és interaktív képi megjelenítésekkel mutatták be munkásságát.

A zenei kiállítás után bejártuk a történeti kiállítás egy részét is, ami szintén elég egyedi módon mutatta be a kastély felújításának, a műtárgyak restaurálásának menetét és természetesen a család történetét. Azért volt egyedi a bemutatási mód, mert a bemutatótermek egyes részein változatlanul, felújítás előtti állapotban hagytak egyes fal, vagy padló részleteket amolyan ilyen volt - olyan lett módon. 

Az újabb kultúrális felüdülés után - úgy látszik a napot a sorminta jellemezte - ismét egy könnyedebb célpont felé vettük az útirányt. 

A szintén Eszterházyak tulajdonában lévő Lackenbachi kastélyban egy modern természeti élménymúzeum található, ahol az erdők, mezők, folyók és tavak élővilágát ismerhetjük meg interaktív formában. Nem túl nagy a kiállítás, de ezen a kis helyen is sok szórakoztató elemet helyeztek el, ami a gyerekeknek játékos formában mutatja meg a környező vidék élővilágát, a vadászok eszközeit, fegyvereit. A vadászok hangutánzó sípjaiból és más eszközeiből például kb. 30 féle volt felsorakoztatva, amiket természetesen meg lehetett szólaltatni kitalálva, hogy vajon melyik állat hangját utánozza.

És ha mindez nem lett volna elég játékos, akkor ugyancsak ebben a kastélyban van jelenleg egy igencsak érdekes időszaki kiállítás is. "Moszkvai állatkert" címmel orosz játékállatokat mutatnak be az 1950-1980 évekből. A volt Szovjetunió játékkészítői által létrehozott műanyag állatfigurákat mutatják be. Igazán szórakoztató forma és színvilágú gyűjteményt lehet megtekinteni.

Egy újabb tartalmas nap után tértünk vissza Köszegre a szálláshelyünkre. Vacsora után, mivel az eső is alábbhagyott, még egy kellemes séta is belefért a belvárosban.