Szemerkélő esőre ébredtünk. Így nem legalább nem bántuk, hogy tovább kell állnunk. Egyébként is volt egy olyan érzésem, hogy egy kicsit mindenkinek mehetnékje van már. Az hogy kicsit pötyögött az eső, csak meggyorsította a sátorbontást.

A mai napon a végcélunk a Krems közelében fekvő Rossatz Camping volt. Városnézést és ha az idő engedi egy kis strandolást terveztünk a napra. 

A reggeli esős idő után szépen kisütött a nap és gyönyörű napsütésben vezetett utunk a Duna mentén. Szerencsére nem hajtott minket a tatár, a programunk meg ugye teljes mértékben kötetlen, úgyhogy ott tudunk megállni egy kicsit nézelődni, ahol éppen kedvünk szottyan. Nem kell ehhez, hogy a kiszemelt helyszín valami különleges látványossággal büszkélkedjen, éppen elég, ha hozza a sajátos osztrák kisvárosokra jellemző formáját és báját.

Így álltunk meg egy kis szusszanásra Traismauerben is. A kisváros óvárosi része meglehetősen kicsi, de annál szemet gyönyörködtetőbb.

A korral haladva természetesen az interaktivitás sem maradhat el, a római kori kötődésükről és a látványosságokról a város különböző pontjaira kihelyezett római katonák és hivatalnokok adnak gombnyomásra szóbeli felvilágosítást, ami természetesen a kisfiamat szórakoztatta leginkább (bár az információkból egy mukkot sem értett).

Dél körül érkeztünk meg Rossatz-ba, ahová az aznapi és a másnapi szállásunkat terveztük. A Duna parton található kemping olyan gyönyörűséges látképpel rendelkezik, hogy a szánk is tátva maradt. Összeségében véve nagyon családias helyről van szó, nem is csoda, hogy alig volt hely. Nagy szerencsénkre még éppen volt egy sátornyi szabad parcella.

Mire felállítottuk a sátrat és elrendeztük a dolgainkat, azt is sikerült megtudnunk, hogy a Kemping végében van egy homokos strand. Mivel a délidőben eléggé kimelegedtünk a táborépítésben, leírhatatlanul jóleső érzés volt a Duna hideg vizében lehűteni magunkat.

Felfrissülve úgy gondoltuk, még belefér egy kis városnézés és ellátogattunk a közeli Kremsbe és bejártuk az óvárosi részt.

Mivel a nagy melegre való tekintettel a család egyhangúlag a strandolásra szavazott, nem töltöttünk a városban túl sok időt. Egy fagyizás után visszamenekültünk a Duna partra, ahol egészen estig áztattuk magunkat.

A napot egy saslik majd mályvacukor sütéssel koronáztuk meg.

Este pedig kiültünk a Dunapartra és a csodásan kivilágított túlpartban gyönyörködtünk.