Nyaralásunk tervezésénél nagyrészt azért is döntöttünk úgy, hogy valami vízparti hely helyett a hegyekbe megyünk, mert a nagy kánikulát egyikünk sem szereti, és úgy gondoltuk, az itteni klíma pont a mi szájízünk szerint való lesz. Nem is csalódtunk, a hűvös éjszakákon jókat aludtunk, a hegyeken fáztunk, a Duna parton melegünk volt. Összességében minden leginkább úgy alakult, ahogy elterveztük és ahogy magunknak alakítottuk.
Most azonban sajnos az időjósok előrejelzése szerint olyan szélsőséges ingadozások elé néztünk, hogy ismét változtatni kellett a terveinken. A napközbenre is csak kb 13-15ºC-t jósoltak és olyan nagy esőt, ami a hegyekben esetleg hóra is válthat.
A sátorral és a gyerekekkel sajnos ezt már nem tudtuk bevállalni, úgyhogy más megoldást kellett választanunk. Úgy döntöttünk, visszavonulót fújunk, a bázisunkat áthelyezzünk hazai terepre egy panzióba és onnan jövünk vissza megnézni azokat a helyeket, amiket semmiképpen nem hagytunk volna ki. Így egy kicsit többet kell ugyan autózni, de legalább száraz, meleg helyen lesz a szállásunk.
Tavaly előtt, amikor az Észak-Dunántúl jártuk be, eltöltöttünk már egy éjszakát a kőszegi Gyöngyvirág Panzióban. Igaz, akkor sátorban aludtunk, de akkor elégedettek voltunk mind a hellyel, mind az árakkal, úgyhogy úgy gondoltuk, teszünk egy próbát egy szobával is. Telefonon le is foglaltuk a szállást, sikerült egy stúdió szobát kapnunk fürdőszobával és konyhával.
Mivel ezzel a foglalással a szállás kérdés megoldódott, az odaútra nyugodtan betervezhettünk még egy-két programot.
Elsőként megnéztük a közeli Gaming városában található karthauzi kolostort. Alapjait 1330-ban hozták létre.
A völgy szélén fekszik, kiemelkedő épületrésze a Kartausenkirche, külseje gótikus, belseje barokk stílusú. Érdekes hogy az eredetileg gótikus mennyezetet átépítették a barokk stílusnak megfelelően. Az idegenvezetés során felmehettünk és megnézhettük az eredeti mennyezetet is. Igazán érdekes élmény volt ott állni a deszka pallókon a "két mennyezet között".
A kolostor egyébként jelenleg 4 csillagos szállodaként üzemel. Az étteremben megtekinthetőek a Kartausen Brau nevű saját készítésű sörük hordói és természetesen frissen csapolva vagy palackozva meg is lehet vásárolni,
Az eső már akkor rákezdte, amikor még a kolostorban voltunk, úgyhogy egy kicsit bele kellett húznunk, mert egy program még be volt tervezve a mai napra, a mit még eső előtt szerettünk volna megejteni, Gyakorlatilag versenyt futottunk az esővel, hogy száraz időben odaérjünk Türnitzbe, ahogy a bobpályát feltétlenül ki kellett próbálnunk.
Olyannyira időben értünk oda, hogy az eső előtt nem csak a kártya adta ingyenes csúszásra volt időnk, hanem belefért még néhány bónusz kör is. A gyerekek és mi is nagyon élveztük a pályát, legalább a zuhé előtt még mindannyian kitombolhattuk magunkat.
A Kőszegig tartó autóutunkon végig szakadt az eső, igazán kellemetlen - most nagyon finoman fogalmaztam - látási viszonyok közepette tettük meg az utat. Külön öröm volt kiszállni a kocsiból és elfoglalni a száraz, tiszta és meleg szállásunkat.
Miután mindannyian aklimatizálódtunk egy kicsit elmentünk egy étterembe és bőségesen bevacsoráztunk. Hosszú idő után először aludtunk ágyban.